Közlemények

A Hunok kisebbségként való hivatalos bejegyzését elindítottuk. Ahogy az ügyünk halad elõre, úgy fejlõdik majd weboldalunk is Hun Kisebbségi Portállá.

Fontos deklaráció: A Menü mellett és egyéb más helyen látható piros-fehér-zöld csík (és minden más elõfordulásban is) a magyar zászló színei, ennek megfelelõen a Magyar Nemzet - mindannyiunk - nemzeti színei, nem pedig kizárólagosan a Hungarista Újfasiszta Mozgalom által használt színek. Ezen túlmenõen, kisebbségünk elhatárolódik a Hungarista Újfasiszta Mozgalomtól és bármilyen politikai irányzattól. Ennek megfelelõen bármilyen kapcsolatbahozatalról tehát már elõre kijelentjük, hogy megalapozatlan, valótlan.

Mozgalmunk célja kizárólag népünk kultúrális és tudományos értékû emlékeinek értékmentése.

 

NEM MAGYARSÁG ELLEN VAGYUNK, VAGY NEM KÍVÁNJUK MEGOSZTANI SEM A HONJUKHOZ HÛ ERÕKET, DE ELÉG A BÜROKRATIKUS ELNYOMÁSBÓL,

AMIVEL NÉPÜNKET, NYELVÜNKET SZÉPEN, LASSAN, DE TAKTIKUSAN MÉG A FÖLD SZÍNÉRÕL IS LE AKARJÁK HAZUDNI!

MOST NEM A BETILTÁS, HANEM A KIFIGURÁZÁS ÉS A BÜROKRATIKUS "TUDOMÁNYOS" VÉLEMÉNYALKOTÁS A CENZÚRA.

A Hun kisebbség így vélekedett a 2004-es, a határon túli magyarok kettõs állampolgárságáról szóló népszavazásról:

 

* * *

 

AZ ALÁBBIAKBAN FOLYAMATOSAN KÖZÖLJÜK AKTUÁLIS KÖZLEMÉNYEINKET A KISEBBSÉGI ALÁÍRÁSGYÛJTÉSSEL KAPCSOLATBAN.

1993. évi LXXVII. törvény

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

Az Országgyûlés
- követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,
- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,
- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttmûködés elõsegítésének szándékával,
- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme, kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvetõ szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.

Az egyenlõség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyûlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.

A Magyar Köztársaság területén élõ, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggõ más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.

Mindezek különleges értékek, megõrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvetõ joga, de a magyar nemzet, végsõsoron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.

Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyûlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.

Az Országgyûlés a történelmi együttélés tényébõl kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megõrzése elõsegíthetõ. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élõ kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyûlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létbõl adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.

Az Országgyûlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megilletõ jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET
Alapvetõ rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élõ mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire."

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

"IX. FEJEZET
Záró rendelkezések
61. § (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyûlés elnökéhez nyújthatja be."

 

* * *

 

2004. szeptember 9.
Az OVB irányelvei szerint elkészítettük az aláírásgyûjtés kiskátéját

2004. szeptember 16.
Az OVB mindent hitelesnek és törvényesnek talált, és a Magyar Közlöny 2004 szeptember 8.-i számában megjelent az OVB határozata. Ez ellen senki sem fellebbezett, így a hitelesített íveken elkezdtük az aláírások gyûjtését arról, hogy létezünk.

2004. szeptember 24.
A polgártársaink lelkesen gyûjtötték az aláírást a hunok között.

2004. november 23.

Köszönjük a lelkesedést, már biztos a siker! Most megmutathatjátok az akaratotokat!

HAJRÁ HUNOK! NEM DOLGOZTATOK HIÁBA! 2381 aláírás gyûlt össze. Az íveket átadtuk az OVB-nek.

Ezzel átléptük a gyûjtéssel a kívánt mennyiség dupláját, így a kérésünk az Országgyûlés elé kerül.

2004. november 26.
Az Országos Választási Bizottság kihirdette, hogy a magyarországi hunok kezdeményezésére kiírt aláírásgyûjtés során 201 íven összegyûjtött 2381 állampolgári aláírás hitelesítését megkezdi, és megígérték a képviselõnknek, annak eredményét 2005 január 7.-ig közlik velünk. Ezután az eredményrõl értesítik a Magyar Parlament elnök asszonyát, Szili Katalint.

Eddig három hivatalos szerv ismerte el a létezésünket: KSH, OVI, OVB.
Egy minden értelemben lehazudott népnek ez is biztató eredmény.

2005. január 4.
Az OVB nyilatkozatában elismerte az elegendõ aláírás összegyûjtésének tényét.
Ügyünket rövidesen átadják az Országgyûlésnek.

2005. január 7.
Ma 16:00 kor a kérésünk és aláírásgyûjtésünk - fellebbezés híján - jogerõre emelkedett. Az OVB honlapján megjelent az errõl szóló határozat.

2005. január 12.
Fontos figyelmeztetés. A hungarista újfasiszta mozgalom megkísérelte azt, hogy égiszünk alatt nyilatkozzon.. Ettõl határozottan elhatároljuk magunkat. Mi nem lépünk fel politikai erõként, és nem vagyunk fajgyûlölõk sem. Kérünk mindenkit, hogy ne vegyék komolyan az ezirányú provokációkat, és kérjük aktivistáinkat, hogy figyeljenek a provokátorokra. Mozgalmunk célja kizárólag népünk kulturális és tudományos értékû emlékeinek értékmentése. Ez csak a szokásos recept alapján történik. Nem kívánunk kilépni az alkotmányos keretek közül, de ami azon belül törvényes, azt kiharcoljuk magunknak és testvéreinknek.

2005. február 14.
Dávid Ibolya, a Parlament elnökhelyettes-asszonya bejelentette az országgyûlésnek, hogy aláírásgyûjtésünk sikeres volt, és a hun kisebbség ügyét az Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság hatáskörébe utalta át. A parlamenti bejelentés letölthetõ avi-formátumban (6 MB, DivX) és WMV-formátumban (1 MB). A Parlamentnek 90 napon belül döntést kell hoznia:

Vannak-e hunok Hunniában?

* * *

Nagyon sok faji megkülönböztetõ támadás ért minket a sajtó és a rádiók részérõl. Ezeknek vezéregyéniségei vagy értelmi szerzõi sokszor a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, vagy befolyásoltjai. Nem lepõdtünk meg ezen. A magyarokat is támadják. Az 1000 elõtti közös történelmünket leszólják, vagy eltûntetik a ködös süllyesztõikbe. De mégis élünk! A magyar névadó naptárban már csak nyolc százalékra írja a "szakszerzõ", hogy "magyar eredetû", és összesen egyre, az Attila névre mondja, hogy "hun", ezt is csak németes helyesírással engedélyezték. Vissza akarjuk kapni a neveinket!

A "hagyományõrzõk" még tudják az igazságot népeinkrõl,
és most el is juttatják a magyar néphez az õt megilletõ tisztességes információt.
A lap tetején látható a könyvespolc, és ez segít ebben a megismerésben. (75 Mbyte anyag!)

EGY KIS ISMERKEDÉS A HUN SZAVAKKAL ÉS NYELVVEL
ez egy kis hun szótáracska és nyelvtan