15.

A BARKÓK HONFOGLALÁSA

(A 290. Arvisurából) Bodor kaszu rovása 810-895-ig

(A magyar törzsszövetség honfoglalását négy Arvisura-a 290, 291, 292, 298-alapján szeretném ismertetni. A helyenkénti átfedések ezzel magyarázhatók. Bodor rovásával kezdem.) ”Születésemkor három hun birodalom létezett. Ordosz: besenyő-mongol, Káspivár kaza-hun-kazár, Budavár-Győr letűnő avar birodalom.

A 792-es damaszkuszi emberirtás miatt sok menekülő érkezett a kasszu birodalomból a kazár uralom alatt álló területre, ahol a magyari IV. Csaba kezéből második feleségének, damaszkuszi Annának kegyetlen hívei kezébe került a hatalom. 792-ben, a fősámáni vetélkedőn Edemen vette át a szellemi hatalmat, s így a Megyer törzs sérthetetlen, kiemelt törzzsé vált. Anna viszont 792-798 között Káspivár fejedelemasszonya lett és Edemen törzsét kiengedte a kezei közül. Kazária úgy szervezte meg a védelmét, hogy a kabar, a magyari és a magyar törzseket az arabokkal határos tartományokba vezényelte védőfalnak. A 825-ös kazár vereség után Edemen a Megyer törzset a Kulon völgyéből Tenis tartományba vándoroltatta. A többi törzs is fokozatosan követte Megyer törzsét a Ten (Don), Tenis (Donyec) és Tenisur (Dnyeper) vidékére. 850-ben a Nyék törzs is kiszakadt a kazár birodalomból. Dél-Asszíriából, a keleti Szkítiából is sok menekült érkezett és az avar birodalomból menekülők is növelték a fősámáni törzs erejét. Edemen fia, Ügyek a menekülő harcosokból fősámáni sereget szervezett. Asszuporog a magyarkai sámánképzésen fősámán lett és a Tenisur foIyó partján felépítette Asszorügyek várát. A kazárok nem nyugodtak bele, hogy Ügyek nem fizetett adótizedet, csak a sámántizedeket rótta le a Megyer törzsnek. Ezért a kazárok hadat indítottak a fősámáni sereg ellen, de Ügyek fia, Álmos 860-ban a szuvári csatában (a Donyec mellett) legyőzte Kazáriát. Ebben a csatában Ügyek felesége, Bizonyka is meghalt. Lebed, a kazárok lovasfejedelme, leányát hadizsákmányként Ügyekhez adta nőül, de Ügyek úgy tartotta helyesnek, ha előbb rimalányképzésen vesz részt. Ügyek 862-ben meghalt.

Álmost fejedelemmé választották. Lebed Asszorügyekben megjelent Ügyek temetésén, ezért a kazároknál kegyvesztett lett. Leánya, Kücsike megnyerte a Nagy-Süán lovasversenyét, s így joga volt Álmost férjül választania. Lebednek menekülnie kellett a Kazár birodalomból. De óriási állatállományát sikerült magával hoznia. Álmos még 840-ben felépíttette Kevevárát (a mai Kiev) és ide telepítette mind a Nyék-törzsi tárkányokat, mind a szuvári menekült tárkányokat. Asbót, Dér, Csák és Geréb tárkányok híressé tették Kevevára kovács-iparát. Mivel a sámánpróbán én, a kaszu Bodor sámán megbénultam, Embavér Aranyasszony egy Van-tó melléki kasszu kislányt rendelt mellém örökös gondozónak. Ennek a lánynak, Enéhnek 3 fia és egy leánya született Álmostól. Szőke Árpádot, Álmos helyettesét Bizáncba küldték tárkány-mesterséget tanulni. Lebed lovasfejedelem a Kürt törzsével átmerészkedett Szuvárra, mert öccse után ott sok kincset örökölt. Besenyők ezt megtudták, és a szuvári csata megtorlásául rácsaptak Lebedékre. A csatában a lovasfejedelemnek sok harcosa elesett. Maga Kücsike is meghalt. De maradt utána egy kisfiú, Áldor. Álmos Keveváron időzött és gyönyörködött a gyermekeiben. Kusály, Gyula és Árpád nevű fiaiban, meg lányában, Kendicében, amikor Bizáncból megérkezett a helyettese, Szőke Árpád, azzal a hírrel, hogy … ???

(A magyar törzsszövetség megalakulása újból a Kazár Birodalomból való kiszakadása után, mely 825-890-ig tartott. 1. Megyer törzse, mint fősámáni törzs önállósította magát 825-ben 2. Nyék törzse, mint kazár adószedő függetlenítette magát 850-ben 3. Kéri törzse Szuvár csatamezőn átpártolt Álmoshoz 864-ben 4. Keszi törzse Szuvár csatamezőn átpártolt Álmoshoz 864-ben 5. Gyarmat törzse Szuvár csatamezőn átpártolt Álmoshoz 864-ben 6. Kürt törzse harc árán átpártolt Álmoshoz 875-ben 7. Jenő törzse hetedik törzsként csatlakozott Álmoshoz 880-ban 8. Tarján törzse nyolcadik törzsként csatlakozott Álmoshoz 880-ban 9. Oguz-kasszu törzse kilencedik törzsként csatlakozott Álmoshoz 890-ben10. Kunmagyari törzse tizedik törzsként csatlakozott Álmoshoz 890-ben 11. Gyulat törzse visszamaradásból csatlakozott 11. törzsként 955-ben 12. Tónuszaba törzse besenyőivel vállalta határőri 12 törzsként 955-bena magyar törzsszövetség védelmét 40000 besenyővel.

Káspivári menekültek felismerték Madaj asszonyt, akit mérhetetlen gazdagsága miatt az oguz-kasszu törzsek fejedelmükké választottak. Madaj asszony férje Van-tó környéki fejedelem volt, családját az arabok kiirtották. Két kislányát, közülük az egyik Enéh, rabszíjra fűzve eladták, őt pedig egy görög-örmény kereskedő vette meg. Ez később nőül is vette, és a görög Korinthosz városba költöztek. Nemrég meghalt a férje és most Madaj asszony minden vagyonát arra áldozza, hogy a gyermekeit felkutassa. Gondozómban felismerte a leányát, Enéht, és most boldogan neveli unokáit. Kücsike halála után Enéh most már az Arvisura-törvények szerinti felesége lehetett Álmosnak. Madaj Aranyasszony többször elment hírszerző útra Bizáncba meg Korinthoszba. Unokái közül legjobban a szófogadó Gyulát kedvelte, Kusály eszes, Árpád meg zabolátlan, erélyes, makacs természetű volt. Leginkább a kardkovácsok között forgolódott. Kendice a szépítkezésnek élt, Madaj asszony el is látta bőven bizánci csodaszerekkel. Hamarosan férjhez adta Oporhoz. Oport az ogúz törzshöz irányították. Kendicének ott Szeret napján kisfia született. Névadó ünnepén Madaj asszonyt újabb öröm érte: a Kaszu birodalomból kiszabadult Hülek sámán feleségében felismerte kisebbik leányát, Aranyost, akinek akkor már 3 fia volt. Kadosa, Szavárd és Barkó. Valamennyien részt vettek a kevevári tárkányképzésen. A velük foglalatoskodó Asbót és Dér tárkány kardjai mind a krími, mind a pannonföldi csatában kiválóan megfeleltek hírnevüknek. Ekkor Árpád már nős volt: Nyék vezér leányát, Abacilt vette feleségül. Négy fiuk volt: Laád (Levente), Tarhos, Üllő és Jutas.

Amikor Abacil meghalt, Árpád a harmadik rokonlátogatáson, 892 kora tavaszán feleségül vette Verecke kabar fejedelem egyetlen leányát, Eperjest. Medvetorra megszületett a fiuk: Zoltán, akit Madaj Aranyasszony már a 892-es Nagyszalán eljegyzett Mén-Marót bolgár vezér leányával, Bolárkával. Ekkor rendelték el, hogy a legelőterületek megvédése végett a Gyula-törzs, a régi Kürt-törzsekhez hasonlóan maradjon Asszorügyek térségében. Árpád Barkót tette meg helyettesének. Barkó tárkány kézműves, vasgyártó vitézeit barkóknak nevezték. Szőke Árpád meghalt. Utána Álmos fia, Árpád lett a tárkányfejedelem. Szeret törzsét nyomban a hágókhoz telepítette, és elővette a Szőke Árpáddal együtt készített “Zsablya-tervet”. Eszerint a Magyar törzsszövetségnek a kabar és jász szorosokon be kell vonulnia a Jász síkságra. 895-ben megkötötték a vérszerződést és az Öregek tanácsának engedélyével már az ötödik napon megindult a honfoglalás. Bors vezér fia, Borsod volt az első tárkánylovas, aki átjött az uzsoki szoroson. Álmos Kusály tervét követve szövetségre lépett a görögökkel, hogy a bolgárokat közös erővel legyőzve, vagy féken tartva nyugodtan vonulhassanak be a Jász-síkságra. Árpáddal indult a Kéri törzs Huba vezetésével, a Keszi törzs Töhötömmel az élén, a Kürt törzset pedig Áldor vezette. Az ogúz törzs vezére, Barkó a szorosokon, de egyik részlegével Árpád megbízásából, visszalovagolt Jászvásárra (a mai Iasi Romániában) és Szeret törzsének maradványait a Borgói szoroson keresztül vezette, hogy a Megyer törzs előtt járva mutassa annak az utat. Itt egy Cicás nevű rimalány baleset következtében meghalt.

Nagybodor fősámán temette el a lányról elnevezett Cicás-hegy tetején. A hegyet azóta is így hívják. A Megyer törzset Kurszán (Kusály), az ogúz-barkó törzset a szorosok elhagyása után Szeret vezette. A Jenő és Nyék törzset Laád (Levente) a görögök segítségével a Duna másik oldalára vitte át hajón. De közben a görögök megegyeztek Simeon cárral, és együtt támadtak a Levente vezette Nyék és Jenő törzsre. Ezek csak nehezen tudtak átúszni a Dunán, minden lófelszerelésük odaveszett. Álmos, miután a Tarján törzset előre küldte a szorosokon, a szekértáborral és Gyarmat törzsének maradványaival vette fel a harcot a besenyő-bolgár martalóc csapatokkal. De a támadást csak nehezen tudták kivédeni. Barkó törzsének vitézei mentették meg. Barkóék ezzel nagy tekintélyre tettek szert. Árpád aggodalma jogosnak bizonyult. Levente súlyosan, Tass vezér könnyebben megsérült. Ond és Előd Barkó riasztása után vitézül harcolt Álmos megmentéséért. De a kabar törvények elől ők sem tudták megmenteni. Az ellenség okozta nagy vágtában én is balesetet szenvedtem, és most itt a bolgár tyumenbeli Galádon várom, hogy agg koromban az Égiek birodalmába költözhessek. Boldog vagyok, hogy megérkeztem az őseim által megálmodott, és Atilla-Baján honfoglalásával szentté avatott Harmadik Arvisura-birodalomba. Rovásaimat -a látókővel- Pam sámánra bíztam, hogy a meggyilkolt Álmos helyett adja Gyula fősámán és Nagybodor rovósámán kezébe. Harcosaimat Barkó tárkánynak adom, mivel gyermekem nem lévén, ő áll hozzám, mint sámán-tárkány legközelebb. Ezért vasgyártó legényeim kötelesek Barkó tárkánynak engedelmeskedni”.

A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG HONFOGLALÁSA

Álmos és Madaj asszony - Barkó és Pam rovósámán rovása 825-től 901-ig

Madaj, Van-tó melléki fejedelem a 825-ös arab győzelem után kurd harcosaival több rabszíjra fűzött foglyot kiszabadított az arabok fogságából. Így Embavér közeli rokonát, egy Borsika nevű fiatalasszonyt is, aki később gyermekszülésben halt meg. Madaj fejedelem 832-ben vette feleségül Gordáskát. Gordáska vállalta Borsika fiának, Hüleknek a nevelését is. Madajnak és Gordáskának két leánya született: Enéh és Aranyos. A két kislány mindig édesbátyámnak szólította játszótársukat, Hüleket. Amikor az arabok Madaj fejedelmet megölték, a családját rabszolgának adták el. Gordáska asszony Görögországba, Enéh pedig Asszorügyekre került. Aranyost azonban az ügyes Hülek kiszabadította a fogságból, és a kurd hegyekben élő rokonaihoz menekítette. A szuvári csata (860) után Hülek feleségül vette Aranyost, és 865-ben kasszu lovasok élén bevonult Asszorügyekre. Közben 3 fia és 2 leánya született. A család Kevevárába költözött és mindannyian részt vettek Szőke Árpád tárkányképzésén. Sárhelyet átadták a Gyula törzsnek, maguk pedig Jászvásár és az Úz völgye közé vonultak. 884-ben Árpád lett-mint rangelső-az ifjúsági tárkányfejedelem. Előd fia, Szabolcs a második lett. Kalandozás útján a magukévá tették a kevevár-ungvári utat. A Kárpátokig Álmos fejedelem is velük jött. Halics és Ladomér fejedelemségtől visszakövetelték az avar menekültek kincseit és az avarok félvér leszármazottait. Asszuporog fia, Szőke Árpád tárkány-fejedelem Ungvárra is bement és innen irányította az ifjú tárkányokat. Szala, a titeli fekete-hun fejedelem az erőviszonyokat mérlegelve megengedte, hogy Álmosék Visktől a Sajó vonaláig terjedő szabad területet benépesítsék. Ed, Edömér, Ete, Hülek, Asbót, Acsád, Bors, Böngyér, Borsova, Dér, Kadocsa, Ketel, Huba, Kond, Őrsur, Szovárd, Tarcal, Tas, Töhötöm, Ugocsa és Vajta tárkányok Buda gyűrűstelepi elrendezése alapján települtek le és első dolguk volt az összes használható kutakat kiépíteni. Árpádnak (Álmos fiának) a székhelye Ungváron volt, Szőke Árpád itt oktatott. Szabolcs, a helyettese, Szerencsen székelt és innen tartotta fenn kapcsolatait Szala nagyfejedelemmel. A tárkányokkal bejött kísérő harcosok mind megnősültek, a régi kabar telepesek leányai közül választva feleséget. Ők vállalták a kutak rendben tartását. 888-ban a tárkányképzésen Kurszán fia, Könd lett a rangelső; a második újra Szabolcs. Mivel azonban Árpád felesége -Abacil- ekkor meghalt, római útjáról való hazatérte után újra Árpád vezette a kötelező tárkánykalandozást.

Alpár és Szala fejedelemtől megkapták Atilla egykori birodalmától, a Zagyva folyótól az Úz völgyéig (a Maros jobb oldalán) terjedő területeket. Verecke kabar fejedelem kérésére a kabar fejedelemség részére visszahódították Nyitrát és Trencsényt. A Pozsony nemzetség vezérének pedig Hubát tették meg. Tárkány-kiképzettek voltak ebben az időben: Árpád, Szabolcs Öcsöd, Velek, Tas, Eköcs, Töhötöm, Hóhát, Kapos, Bors, Esküllő, Ete, Almás, Böngyér, Mánd, Ed, Edömér, Szovárd, Kadocsa, Huba, Vajta, Acsád és Őrsur. Az Úz völgyéig kalandozó Őrsur feleségül vette Aklos úz fejedelem leányát, Gyimeskét. 889-ben tartották esküvőjüket Jászvásáron a székelyek szertartása szerint, Álmos jelenlétében. Zalán ekkor itt kérte Álmosékat, hogy vonuljanak be. 890-ben meghalt Szala nagyfejedelem. A sámánifjak második rokonlátogatásán Kusály megismerkedett az új nagyfejedelemmel, Tétény kaza-hun vezérrel. Tétény hozzájárult ahhoz, hogy a görögök befolyásának csökkentése végett a magyarok szövetsége bevonuljon Alpár területére, mint jogos birtokukba. 892 szarvastorán az ifjú Árpád - Álmos utasítására - tárkányképzősei élén megjelent Kassán. Az ekkor tartott versenyek eredményeként Üllő fia lett az ifjúsági tárkány-fejedelem. Könd-Kurszán fia-lett a második. Árpád - Lél, Bulcsu, Ong, Ete, Ödő, Kölpön, Botond, Csepel, Szovárd, Kadocsa, Vajta, Taras, Könd, Velek, Öcsöd, Öse, Előd, Töhötöm, Tas, Huba, Üllő, Barkó és Pam tárkányok jelenlétében - megkérte Verecke fejedelem leányának, Eperjesnek a kezét. Megtartották a lakodalmat Barkó és Könd vőfélységével. Utána Könd vette feleségül Csát leányát, Szederkényt. Amikor Tétény rendelkezésére Könd megjelent a Tisza mellett, az Alpárnál vendégeskedő Mén-Marót ijedtében Görögországba menekült. Glád (széki-hun nyelven: Galád) is menekülni készült, de saját harcosai megölték, mert becsapta őket. Alpár örömmel fogadta Álmos és Tétény döntését, mert ezzel biztosítottnak látta, hogy a bevonulás után többségbe kerülnek a Duna völgyében.

Árpád almavirágzás ünnepe után felesége birtokára, a Nagyszigetre, Atilla nyári szálláshelyére költözött. Ott Csepel tárkány volt a testőrségének a vezetője, ugyanúgy, mint Atilla idejében is Csepelnek hívták az ottani lovász-fejedelmet. Árpád innen irányította aztán tárkány-ifjainak kalandozásait az avarok egykori birodalmának területére. A kútásásra kijelölt helyeket Árpád Pam tárkányra bízta. Árpád - mivel az eddigi két tárkány-látogatás alatt a kutak helyét a bejárt területen mind kijelölték - újabb kutak kijelölését Pécs városára hagyta. Álmos ugyanis biztosítani akarta a kevésbé lakott területek vízellátását is. Ezek dolgában kellett Pécsről intézkedni. Legmesszebbre Szovárd ment (a kabarok Szoárdnak nevezték). Neki kellett bekalandoznia az avarok Nagyszalájában megtárgyalt bánságokat. Ilyenek voltak a szörényi, macsói, ozorai, barancsi, a gorabán és az albán végvárak. Szovárd, mint özvegyember Duracs várában megismerkedett egy csaba-magyarjai származású leányzóval, Berattal, és még a kalandozás alatt feleségül vette. Árpád példáján elindulva a legtöbb tárkány és harcos megnősült és 3 év múlva úgy vágtak neki, mint családos emberek a honfoglalásnak Ekkor Pam tárkányai már kész kutakkal várták a honfoglalókat. Az ő feladatuk volt a só ellátás megszervezése is Jászvásártól és Ladomértől egészen Felsőőrig. Pam sámán-tárkány Jászvásáron jelentette Álmosnak, hogy ezek az előkészületek megtörténtek. Ugyanakkor Madaj Aranyasszony az Öregek tanácsának jelentette, hogy a 4-szer öt éves rimalány-képzés alatt 192 rimalányt képeztek ki; ebből 160 a nyolc tyumen harcossal bevonult; 25 lány az átjárókban felállított tárkány-szállásokon tartózkodik, a többiek pedig öreg és gyermekcsoportok körül foglalatoskodnak. Rimalányaink vállalják 67790 harcos és 12210 felvezető lovas, valamint a rájuk bízott 377632 családtagnak betegségük alatti gondozását, ígérte Madaj asszony.

Tehát az elvonulók 445422 lélekszámmal indulnak, 12210 felvezető segítségével. További jelentését Madaj asszony a Szöged melletti Pusztaszeren tartandó Aranyasszony-ünnepre helyezte kilátásba. Pam sámán és Barkó tárkány adatainak felhasználásával. Árpád a tanácskozás előtt figyelmeztette az Öregek tanácsát, hogy a Kevevárban kidolgozott tervek szerint neki északon 3 tyumennel kell bevonulnia, délen pedig 4 tyumennek kell bejönnie. A görög megállapodás szerint az Al-Dunán újabb tyumeneket vonultatnának fel, ehhez azonban ő nem járul hozzá. Ha a bátyja, Kurszán, és édesapja, Álmos nagyfejedelem ezt jónak látja, tárkány eszközökkel ő ezt is támogatja, de az esetleges következményekért nem vállal felelősséget, mivel nem helyesli a “Zsablya-terv” megváltoztatását, vagyis a további két hágón való átkelést. “Nagyon lehet, hogy az idő majd igazolja a “Zsablya terv”-et, mert az én tervem veszélytelen”- mondta.

A bevonulás után Pusztaszeren Madaj Aranyasszony jelentette, hogy az Árpád vezette Kéri, Keszi és Kürt törzsnél, valamint a kun-magyari tárkány törzsnél a veszteség 1 harcos, 2 tárkány, 12 öreg és 6 kisgyermek, tehát összesen 21 lélek, meg 3 szekértörés. Ezeket a szekereket félredobták. A Kurszán vezette Megyer, Szeret és Barkó törzsnél 2 harcos, 3 tárkány, 1 rimalány, 16 öreg és 8 gyermek, tehát 29 lélek és 9 szekértörés, veszteség. A rimalány a Barkó törzsbeli Cicás volt. A róla elnevezett Cicás-hegyen temették el. Emlékét az Úz völgyi marúzok kötelesek fenntartani. Az Álmos vezette Nyék, Tarján, Jenő és Ogúz törzsből 4023 harcos és tárkány, 2876 öreg és gyermek halt meg. Kusid vezérnek a Lugos melletti csatában 216 harcosa, a pusztaszeri zendülésnél pedig 16 harcosa vesztette életét. Ezen kívül 1 tárkány, 26 öreg és 9 gyermek halálát útközben a bolgárok és besenyők vérengzései okozták. Eltűnt és visszavándorolt 4139 lélek. Jászvásárra visszaköltözött 230 lélek, 185 szekértörés volt, és 8343 ló pusztult el, vagy maradt le az induló létszámból. A visszafordulók közül többen kijelentették, hogy a biztonságból a helyénhagyott Gyula törzsben akarnak élni. Az Álmos vezette déliek csoportjában tehát Álmossal és Cicással együtt a veszteség 11586 lélek, 185 szekértörés és 8345 vegyes ló. A rimalány-jelentések szerint a felvonultatókkal együtt 457637 személyt kitevő indulási létszámából aratásig csak 446046 lélek érkezett meg. A Kárpátok gerincén Árpád tárkány-fejedelem feloldotta a rimalány-parancsban előírt megtartóztatási tilalmat. A rimalány ezzel kapcsolatos titkos jelentésükben úgy tájékoztatták Madaj aranyasszonyt, hogy a medvetorra Alba napjáig 65000 lélekkel fog szaporodni az új törzsszövetség. A első alkalommal bejöttekkel 433836 fővel gyarapodott Budavár sámánközpontjának lélekszáma.

Aba napjáig tehát a felvezető lovasok és a várható születések figyelembevételével a szám 511046-ra emelkedik. A rovásos feljegyzések így folytatják: Mivel a segítségkérő hun törzsek 40 tyumen lélekszámmal rendelkeznek, és további 10 tyument hagyott vissza a Magyarok törzsszövetsége is, a nyelvünket megértő 100 tyumen lélekszám minden bizonnyal ellensúlyozni tudja a Budavár birodalmára nehezedő hódítási törekvéseket. Ebből a lélekszámból 50 tyumen beszéli a hun törzsek szövetségének nyelvét (úz nyelvet, mai nyelvünk ősét), 40 tyumen érti a Magyarok szövetségének beszédét, 10 tyumen csak a badzsir nyelvet beszéli ugyan, de valamennyi törzs megérti egymást a 10 féle nyelvjárásban. A Magyar törzsszövetség bevonulása után. A Madaj asszony Szöged közelében, Pusztaszeren ütötte fel sátrát és továbbra is vállalta a 884-ben elhunyt leányának, Enéhnek tett fogadalmát, hogy gyermekei részére biztosítja az új szövetség vezetését. Ez a mozgékony nagyasszony óriási munkát végzett. Mint Nikétász Korinthosz özvegye, görög papok kíséretében elment Bizáncba és formális szerződést kötött a császárral, megígérve a keleti egyházhoz való későbbi csatlakozást. A megbékélés végett az agg széki hun fejedelemhez ment feleségül. Árpád fiát, Zsoltot eljegyeztette Mén-Marót bolgár fejedelem Bolárka nevű leányával (a bolgárok Zsoltot Zoltánnak nevezték). Tétény 898-ban meghalt. Az özveggyé lett budavári nagyasszonyt 899 tavaszán feleségül vette a szintén özvegy Töhötöm vezér. Árpád, aki 895-től a kabar fejedelmi tisztséget is betöltötte, Kurtán (Kurszán) fejedelem halála után lemondott tárkányfejedelmi tisztségéről. Őrsur úz fejedelem lett a tárkányfejedelem. Az elaggott Madaj asszony volt a legboldogabb az új hazában, amikor unokáját, Árpádot hét vezér: Áldor, Előd, Huba, Ond, Szeret, Tas és Töhötöm az etelközi fejedelmi pajzsra emelve nagyfejedelemmé kiáltotta ki. Ebben az időben Mén-Marót, Őrsur, Madaj asszony és Verecke képviselte az öregek tanácsát, Gyula, Nagybodor és Levente pedig a Sámánok tanácsát, Zoltán-Zsolt ifjúsági fejedelem ugyanezen alkalommal esküt tett arra, hogy a hátrahagyott Gyula törzzsel és Ordosszal fenntartja az ifjúsági kapcsolatot. Őrsur szintén esküvel kötelezte magát, hogy minden erejével megszervezi a tökéletes tárkányellátást, és az Arvisura törvények értelmében nem engedi szétforgácsolódni a 10 törzsből álló új törzsszövetséget. Zalán 900-ban halt meg. Parajdon temették el.

A széki hunok, mint az ifjúsági fejedelem vitézei, már a kis Zoltán-Zsolt kezébe tették le hűségesküjüket. Ugyanilyen esküt tett a Gyulák törzse is 902-ben Jászvásárón, ahol a visszaköltözöttek is kisfejedelemmé választották Zsoltot. Madaj asszony 901-ben Gyulafehérváron halt meg. Murduk-Tórem szertartása szerint hamvasztással temették el. Síremlékén a Kaszu birodalom szokásai szerint röviden ismertették az életét: Zalán széki-hun fejedelem Erdő-elvi birodalmában elhunyt Madaj-Korinthos Gordáska. Született Susa városában a 4856. Medvetoros évben. Meghalt Gyulafehérváron a 4941. Medvetoros évben. Élt 85 évet. Poraiban szétszóródva örökké él a Magyarok szövetségében. Hülek legkisebb fia, Barkó tárkányvezér a Palóc-földön, a barkóságban, Susa községben telepítette le hűséges vitézeit.

MARINA SZELLEMÉBEN.

291. Arvisura

Részletek Álmos fősámán rovásaiból

A Magyar törzsszövetség kialakulása; Asszorügyeken tartott sámánképzés

Az időjárásban az eljegesedés idején előállott bizonytalanság miatt azok, akik értettek a csónakkészítéshez a Himalája, Pamír, Turán és a Kaukázus vidékéről csoportosan átmentek a megapadt Nagy-vízből előbukkanó, Ataisznak nevezett nagy szigetre és ott kedvezőbb éghajlati viszonyok között megtelepedtek. Az így egymáshoz közelebb került embercsoportok az új helyzetben a kultúra fejlődése szempontjából is kedvezőbb helyzetbe kerültek, és így a különböző földfelszíni viszonyok között egymástól eltérő, sajátos kultúrák fejlődtek ki. A Nagyvíz öblének síkságain és faragható kőhegyein Uruk népei a hun törzsekkel, agabákkal, indijókkal és szkítákkal való állandó érintkezésben és keveredésben öntözéses és teraszos földművelést fejlesztettek ki. Uruk népének első nagy tette az emberevés megszüntetése volt. A földművelés mellett mind általánosabbá vált az állattenyésztés, kézművesség és kereskedelem. A hun törzsek főként állattenyésztéssel és kézművesiparral, szerszámkészítéssel, az agabák pedig inkább kereskedelemmel foglalkoztak. Felkeresték a távolabbi indijókat és szkítákat is. Általában bőségben és jólétben éltek. Időszámításukban a földművelők az “evéseket” számolták; az állattenyésztők a holdevéseket tartották nyilván, a kézművesek pedig a tűztisztelő ünnepeket számolták. A mai időszámítás szerint az i.e. 5038. évben a Nagy víz elkezdett emelkedni és a tengerparti halásztelepeket elöntötte az ár. Ekkor Armogur fejedelem 10 fia közül hármat útnak indított: Kuszkót keletre, Suvát délre, Budát nyugatra küldte, hogy a felmelegedés folytán, a jéghegyek alól előbukkanó földeken létesítsenek gyarmatokat. Buda a Tigris folyó öblének táján megalapította az Anina-óm gyarmatát. Uruk népe számára pedig Úr városát. Az első hajós, aki erre a földre lépett, Eridu hajósvezér volt. Tíz hajóval érkezett, majd a helyzet megismerése után visszahajózva, jelentette Budának, hogy termékeny vidékre talált.

Buda vezetésével Úr városában a 24 öl magas Bálvány-hegyen kegyhelyet építettek, s megvetették az alapját az ataiszi kultúrának. Buda kérésére, a kegyhelyavató ünnepségre felvonultatták a 24 hun törzsből álló szövetség lovasait is. Magya széki-hun fejedelem 3 fiával és 576 lovas legényével érkezett erre a Kr.e. 5012. év tavaszán tartott ünnepségre. Vele jött Buda legkisebbik húga a beavatott Mari, valamint az Anina-óm kegyhelyet gondozó kézművesek és tűzőrző leányok. A szertartásos lovas és kocsiversenyek megtartása után jött a nagy kataklizma: megrendült a föld, felháborodott a tenger. Később hajósok hozták a hírt Úr népének. Ataisz legnagyobb része elsüllyedt és lakosainak is csak egy kis töredéke tudta megmenteni puszta életét. Armogur fejedelem is csak akkor tudott díszhajóján házanépének egy részével megmenekülni, amikor a víz már az ataiszi Bálvány-hegy tetejéig emelte a hajót. A Nagyvíz Úr városában is 20 ölnyire emelkedett. Magya fejedelem az értük jövő 24 hajóra felvezettette lovasait és állatállományát és a Tigris mentén felfelé haladva tíz nap múlva olyan helyre érkeztek, ahol a lovak legeltetésére alkalmas rétet találtak. A 60. Holdevés elején érkezett meg Armogur hajója. A hajón hozták egy fejedelemasszony holttestét is. Uruk városában, a kegyhelyen temették el. A temetés alatt Szavárd fejedelemnek eltűnt három kézművese. E miatt Magya és Szavárd a hunok maradékaival elindult a Tigris folyó mentén északra. Itt Magya egy nagy és bőséges legelőn megalapította Paripa és Dabosa városát. A lovasok házasságra léptek az Uruk városából elhozott 480 leánnyal.

Egy kalandozás alkalmával Magya első fia, Kurd megszöktetett egy hegyi leányt, és feleségül vette. Amikor a nagy szárazság rátört a vidékre, Kurd felesége férjét és gyermekeit, a vitézekkel együtt a hegyek közé vezette. Ott végleges menedéket találtak. Magya fejedelem hunjainak többségével átköltözött a Nagyhegyen túli síkság bőséges legelőire. Legnagyobb fia azonban, Hunor, a vitézek többségével továbbment kelet felé, a nagy pusztaság végén, egy tó partján megalapították Hunor városát, és az ataiszi pusztulás utáni 250. holdévben felépítették Hadúr kegyhelyét. Magya fejedelem legkisebbik fia, Magyar pedig a Nagyhegy alatti Magyarka városát építette. Elkezdte a sámánképzést. Azon részt vehetett a 24 tagú törzsszövetség minden odaküldött tagja. Újabb szárazságévei alatt Buda húga, Mari is elhagyta Mari városát és férjhez ment az öregedő, özvegy Magya fejedelemhez. Magya halála után a gyermekével és lovasnépével északra ment. Az Ataisz pusztulása utáni 520. holdevés ünnepén érkezett meg a Nagyfolyó kanyarjába, és ott Etil napján várost alapított. Ezt a várost Mari 45. tűzőrző névnapján Marinának nevezték el a szavárdok. (A tűzőrző névnap mai időszámítás szerint egy évet jelent.) Marina városában felállították a beavatottak sámánközpontját. Mind a marinai, mind pedig a magyarkai és hunori központok állandó összeköttetésben állottak egymással. Újabb özönvizek után Uruk népe a szavárdok városában és Magyarkán lelt menedéket, sőt kisebb csoportjaik, a maramik, meriják és muromák elvándoroltak egészen Marináig. De idők múltával, amikor a helyzet Úr város környékén javult, Szumér fejedelem ökrös fogatokon visszavezette őket Úr városába, és a Szavárdiában és Magyarkán szerzett tapasztalataikkal városállamokat alapítottak. A magyarkai, hunori és marinai sámánképzéseken a “rajcsurokban” ezeket a visszaköltözőket szuméroknak nevezték, bár valójában ez csak egyes törzsekre vonatkozott.

Az időjárás viszontagságai, betegségek és háborúskodások miatt a szumérok vándorlásai elég gyakoriak voltak Nippur, Magyarka és Marina körül. A Kr.e. 4040-ben alakult, 24 hun törzsből álló szövetség a sámánrajcsur vállalkozó ifjaiból minden 25. évben minden irányba kalandozókat küldött rokonlátogatás címén, hogy állandó kapcsolatot tartsanak az ataiszi népekkel. Ilyen rokonlátogatásra került sor időnként Hangun, Ordosz és Sajóordosz, valamint Nippur és Marina beavatott központ között. Amikor Kr.e. 2000 körül, az akkádok vezette sémi népek felszámolták a Szumér birodalmat, a gazdagok összeházasodtak a győztesekkel. A szegénység azonban nem keveredett a fekete népekkel, hanem észak felé, a Kurd földre, Szaváriába, Magyarkára, de leginkább az óriásira nőtt Marina birodalomba vándorolt. Hikszosz és kasszu menekültek a Van tó környékéről egy fejedelmi lányt, az okos Mirinát küldték el a Magyarkai sámánképzés rajcsurjába. Ez a lány a nagy vetélkedőn rangelső lett. Ezért joga volt férjet választani. Annak alapján Káma fejedelme lett a férje. Szumért az Úz országbeli úzok a Kr.e. 539-ben lezajlott Szippar melletti csata után hagyták el, és a Szavárd földön telepedtek le. Káma fejedelmének beavatott felesége, Mirina aranyasszony Kr.u. 181-ben megengedte, hogy a kabar-vész maradék népe letelepedjen az asszonyuralom alatt élő déli manysik földjén. Erre azért került sor, mert 180-ban a kabarok kalandozáson voltak Délen, s ezalatt a szomszédos tatárok legelőterületi viták miatt a kabarok nagy részét lemészárolták. A visszatérő kalandozók családjukból alig találtak valakit, ezért Mirinát kérték, hogy birodalmában letelepedhessenek. Az aranyasszony ehhez készséggel hozzájárult. Berény tárkányfejedelem feleségül vette a legnagyobbik leányt, Isimbájt, s ráruházta a beavatott fejedelemasszonyi tisztséget. Káma fejedelem halála után Berény és Isimbáj fia, Magyar lett az új fejedelem. Mirina aranyasszony tanácsára Magyar még kisfejedelem korában megalapította a Magyar törzsszövetséget.

A szövetség azt vallotta: Ha a szuméros eredetű népek nem akarnak elpusztulni, 8 gyermekes szaporodási törvénnyel kell fenntartani az új törzsszövetséget. Ezt a törvényt a Magyar törzsszövetségben örökké érvényesnek tekintették. A törvény szerint minden település központjában, a bíró-táltos vörös színű lakhelye mellett a 8 gyermekesek laktak, majd a rendre kevesebb gyermekkel rendelkezők, végül a gyermektelen és nőtlen harcosok. Ezek védték a települést. Ugyanilyen törvény érvényesült a törzsszövetség temetőiben is: a gyermekek számát a harcossal eltemetett nyílvesszők mutatták. Magyar után az unokaöccse, Zsolca fejedelem és Megera fia, Kürt lett a fejedelem. Kürt halála után pedig Magyar fia, Béla. Béla halálakor, 275-ben a nagy népszaporulat miatt kettévált a törzsszövetség. Az Etil két oldalán, Káspivár birodalma felé kezdtek terjeszkedni. Az Etil jobb oldalán Béla fia, Gyula, az Etil bal oldalán Kürt fiának az unokája, Tarján lett az ifjú fejedelem. Tarján fiát, Bélát a kabarok vezette magyarok választották fejedelmükké. Gyula fejedelem a Jenő, Gyula, Megyer és Gyarmat törzset vezette, a beavatott nyék törzs irányításával. Ezt az 5 törzset magyari törzseknek nevezték. A másik csoport a Kéri, Keszi, Tarján és Kürt törzsből állott a Béla törzs vezetésével. Ezek voltak a magyarok, az Etil bal oldalán. Törzsszövetségük székhelye Bakát városában volt. A magyariak új fővárost építettek Al-Bélán, a Jenő törzs székhelyén. Al-Bélán 319-ben Temír lett a fejedelem.

Egy alán fejedelemlányt vett el feleségül, s az alánok a magyariak szövetségesei lettek. Temír után 340-ben a fia, Vága lett az új fejedelem. Ő meg az etil-bolgár fejedelmi házba nősült. Utána Gyula-Dúló lett a magyari bolgár szövetség első fejedelme. Felesége Emba beavatott fejedelmi lány volt. Az ő ikerleányait rabolta el Hunyor és Magyor. Hunyor a beavatott Maturit szöktette meg, és Ordoszból kiindulva, hun vitézekkel megalapította a magyariak vezette Hun birodalmat. Amikor pedig győztesen visszatért Ordoszba, ő lett a vezére a 24 hun törzs szövetségének. Fia, Balambér-Bagamér szervezte meg lépésről lépésre a hunok honfoglalását, amit aztán Buda és Atilla hajtott végre. Magyor a beavatott Irgizát vette el feleségül. Irgiza az özveggyé vált Gyula-Duló fejedelemmel együtt költözött Bakátba. A magyarok törzsszövetsége Magyort választotta fejedelmévé. Utána Kürt fia, majd Turgaj nevű unokája lett a fejedelem. Turgaj után az ő fia, Bolári lépett a fejedelmi székbe. Bolárinak nem volt fia, csak 24 leánya. De lányaival a Magyar törzsszövetség apósa lett. Gyula-Dúló után a magyariak fejedelmi székében Gyula fia, Orda következett, majd Gál fia, Kadosa. Kadosa öccse, Eszék vitéz lett az ordoszi nagysüán győztesének, Deédes aranyasszonynak a második férje. Eszék 200 ifjú harcossal részt vett az Atilla féle hun honfoglalásban, és amikor a hunok 453-ban visszavonultak, ő a mai Eszék város környékén itt maradt. Deédes aranyasszony ugyanis megtiltotta az Eszék féle magyari vitézek visszavándorlását. Gyermekei közül Daróc indult el Aladárral. Aladár Bolári fejedelem Bolárka nevű leányát vette feleségül, a Magyarok törzsszövetségéből. Ezért Bolári után Aladár első fia, Gerenna lett a fejedelem, majd utána Gerenna fia, Balog. Buda fia Aladár a magyariakkal teremtett Ambenik fia részére új fejedelemséget. Ambenik fia II. Csaba volt. II. Csaba fiának egyetlen leányát az özveggyé vált Balog-Bolári vette feleségül, s így a magyariak-magyarok törzsszövetsége újra éledt. Utána Kalán, Ogurd unokája lett a magyariak fejedelme. A magyarok a legkisebb Bolári lánynak, Kazárkának a révén beléptek a Kazár birodalomba.

Ennek első fejedelme a Kürt törzsből származó Ugor lett. Ugor sok kincset örökölt ködtürk fejedelmi származású anyjától. Házasság révén a Bolári fejedelmi házba került Bende unokája, Bajalán is, akit az Or-doszból elűzött avarok nagyfejedelme, Baján vett feleségül. Bajántól egy fia született, Győr. Ekkor a Magyarok törzsszövetségében Bajalán sógora, Bizony volt a fejedelem. Bizony a kis Győr neveltetése érdekében fejedelemleánnyal való házasságot ajánlott Bajánnak. Baján ugyanis Bajalán korai halála miatt özvegy volt. Baján az ujgurokkal és más elégedetlenkedőkkel együtt kivonult a Kazár birodalomból és 9 törzs élén meghódította Atilla örökségét. Mind a magyariak és a magyarok egyaránt részt vettek a Kazár szövetségben. A Béla törzset Bakátba vezényelték palotaőrségre. Az un. Lovas-Bakátban helyezkedtek el. Az új fejedelmi székváros ugyanis a kőből épült Bakátban volt; a Béla törzs lóállományával együtt az “egy futásnyi” (egy órai lovaglásnyi) távolságra levő Lovas-Bakátban állomásozott. Elkezdődtek az arab támadások. Mind a kasszu birodalombeli Van-tó környékéről, mind a szumér Ummából egyre érkeztek a menekülők, de jöttek utánuk az arab lovasok is. Az ummai úzok a szavárd úzok földjén, Bakuban telepedtek meg. (Ott, mint Ummában is, sárolajjal tüzeltek.) Amikor az arab hódítás Káspivár birodalmában (Khorezmben) is elkezdődött, a magyariak törzseit Magyarkától Albéláig helyezték el; a magyarok szövetségét pedig Magyarkától Bakuig. 825-ben a kazárok vezette harcban vereséget szenvedtek az araboktól. Ekkor Oposur, IV. Csaba és Edemen fősámán elhatározása alapján a magyari törzsszövetség kivált a Kazár szövetségből, az avar birodalmi szabad területre költözött, és Asszorügyeken felállították sámánközpontjukat.

A kazárok a magyarok szövetségét az Edemen fiának, Ügyeknek a vezetése alatt álló új törzsszövetség ellen vezényelték, de azok a Kazár birodalom ellen fordultak, s 860-ban legyőzték a kazár sereget. A kazár szövetségben gyakoriak voltak a palotaforradalmi és más egyéb megmozdulások. 575-ben a Béla törzs is lerázta magáról a kazár uralmat és Bizony fiának, Alpárnak a vezetésével kivonult Kazáriából. Elhatározására befolyással volt az is, hogy nem akart kazár nőt feleségül venni. Baján húgába, Telenába volt szerelmes. 10000 lovassal hagyta el a Kazár birodalmat, és Baján után ő lett az avarok Égi birodalmának nagyfejedelme, Telena pedig a beavatottak fejedelemasszonya. Telena élénk kapcsolatot tartott fenn Marinával. A második forradalmi lépés a Lebedé volt, amikor csatlakozott az Ügyek vezette Magyar törzsszövetséghez. A kazárok nem mertek Ügyek ellen fordulni, mert az avarok Égi birodalmából való harcosok a kás-pivári és kasszu birodalombeli menekülőkkel együtt nagy katonai erőt jelentettek velük szemben. Ekkor kezdte el Ügyek az asszorügyeki sámánképzést. Ennek befejeztekor döntöttek a beavatottak a Magyar törzsszövetség honfoglalása mellett. Az Öregek tanácsa 880-tól 4-éves tárkányképzést rendelt Kőváron, 5-éves sámánképzést Jászvásáron, és 3-éves vezéri rajcsurt Asszorügyeken. A 6-éves beavatott-rajcsur a Nyék-törzs központjában, a Marina-beli Győr városában folyt. Kőváron a Bizáncból hazatért Szőke Árpád vezette a képzést. Ügyek fiának, Álmosnak jutott a feladat, hogy a jászvásári sámán-rajcsurt vezesse, 1 idegen nyelv tanításával. A vezér-rajcsurt Lebed lovasfejedelem vezette Asszorügyeken. Közben védekezett a kazárok támadásai ellen is. Nyék vezér első leánya, a beavatott Abacil a beavatottak képzését vezette, Tarhos segítségével, 2 idegen nyelv tanításával. Legmeg-terhelőbb munkája Abacilnek volt. Ő Álmos fiának, Árpádnak lett a felesége. 4 gyermekük született. Levente (Laád), Tarhos, Üllő és Jutas, de Kendice leányuk születése alatt Abacil beteg lett, nem tudott többé lóra ülni. Ezért minden beavatott központtal Tarhos tartotta a kapcsolatot.

Tarhos 3 nyelven beszélt, folyton küldetésben volt, a második beavatott rajcsur végén pedig, mint beavatott-fejedelem ő döntötte el a Jász-síkságra való bevonulás időpontját. Édesanyja, Abacil 890-ben meghalt. 892 medvetorán ő, Tarhos, szentesítette édesapja második házasságát, Verecke kabar fejedelem beavatott leányával, Eperjessel. Ekkor a kedélyek megnyugtatása végett törvénybe hozták a fejedelemség öröklésének rendjét. Eszerint az új törzsszövetség fejedelme Eperjes első fia lesz. A tárkányok Árpád vezetésével 3 rokonlátogatáson vettek részt, a sámánok (táltosok) azonban csak kettőn. A pannon, hun és avar birodalombeli törzs maradványok előtt Árpádot ez is igen népszerűvé tette. A próba-csatározásaikban kardjával segítette az őslakókat. Amikor a 895-ös medvetoron a korai fagy beálltával a kabar föld felé a honfoglalást elindította, ezt ott is igen sokat ígérő vállalkozásnak tekintették. Szőke Árpád még 892-ben 3 hágón javasolta a bevonulást. Árpád tárkány-fejedelem már a torlódások elkerülése végett is 4 hágót javasolt. Még 1-1 további hágót mindketten tervbe vettek. Egyetértettek abban is, hogy Kővárról Kassára az uzsoki és a vereckei hágón át a legegyenesebb az útvonal. A további lehetőségeket a borgói, tölgyesi és a gyimesi szorosban jelölték meg. A sámán rajcsur befolyása alatt álló Öregek tanácsa azonban még a kőrösi (kőrösmezei), ojtozi, tömösi, meg a vöröstoronyi és a kazáni szorost is számításba vette bevonulási helyként. “Nem tudom, helyesen tettem-e, hogy szembefordultam legvitézebb fiammal, aki nem helyeselte erőink ilyen szétforgácsolását. A beavatottak is az ő tervét helyeselték.” Madaj aranyasszony rovásának kiegészítő részletei: “Pam tárkány jelentette a nevemben”, hogy a 10 hágóban a széna-, só- és vízellátás tökéletesen működik. A négyszer öt éves beavatott leányrajcsurban 192 hajadont képeztek ki. Ebből 160 készen áll a 8 törzs harcosaival való bevonulásra; 25 leány az átjárókban felállított tárkány-törzs és élelmező-törzs állományára vigyáz; a többiek vállalják az öregek, gyermekek és betegek csoportjának kíséretét. Egészségügyileg vállalják 67790 harcos, 12210 felvezető és 377632 családtag gondozását.

A honfoglalók tehát 445422 lélekkel indultak 12210 felvezetővel. Árpád, tanácskozás előtt jelentette az Öregek tanácsának, hogy neki 3 helyen kell átlépnie a határ-hegyeket; Jászvásár közelében javasolja a 4 hágóban való átkelést, de nem járul hozzá az Aldunai 3 átkelőhely igénybevételéhez. Ezért kéri a “Zsablya-terv” végrehajtását, mert az minden tekintetben veszélytelen. Javaslatát elutasították. “Pam tárkány pusztaszeren jelentette a nevemben”, hogy az Árpád-vezette 3 törzs még a disznótor elején (november) Jászvásárt mellőzve a korán beállott fagyon átkelt a szorosokon és a medvetort már a Kassa melletti Abaújváron ünnepelték. A Kéri, Keszí, Kürt és Kun-magyar törzsnél a veszteség: 1 harcos, 2 tárkány, 12 öreg és 6 kisgyermek. Tehát összesen a szokásos 21 lélek, 3 szekértöréssel. A Kurszán vezette Megyer, Szeret és Kerko törzsnél 2 harcos, 3 tárkány, 1 beavatott-lány, 15 öreg és 8 gyermek, összesen 29 lélek és 9 szekértörés a veszteség. Cicás beavatott-leányt a róla elnevezett Cicás-hegyen temették el. Emlékét az úz völgyi marúzok kötelesek fenntartani. Az Álmos vezette Megyer törzs tárkányai a Nyék, Tarján, Jenő és Oguz törzsnél 4023 harcost és tárkányt, 2676 öreget és gyermeket láttak meghalni. Kusid vezérnek a lugosi csatában 216 harcosa esett el. A pusztaszeri zendülésnél 16 harcos vesztette életét. Ezenkívül 1 tárkány, 26 öreg és 9 gyermek lett útközben a besenyők vérengzéseinek áldozata. Eltünt és visszavándorolt 4139 lélek. Jászvásárra visszaköltöztek 230-an. 185 szekértörés volt, 8345 ló veszteséggel. A visszafordulók kijelentették, hogy a hátrahagyott Gyula törzs tagjai akarnak lenni, mert ott biztonságosabb életet remélnek. Az Álmos vezette déliek csoportjánál tehát Álmossal és Cicással együtt a veszteség 11586 lélek, 185 szekértörés és 8345 vegyes ló. Ilyen veszteség mellett a felvonultatókkal együtt a 457632 lelket számoló induló létszámból aratásig csak 448046 lélek érkezett meg.

Mivel Árpád már a Kárpátok gerincén feloldotta a megtartóztatási tilalmat, a beavatottak úgy tájékoztatták Madaj aranyasszonyt, hogy a Magyar törzsszövetség a medvetor Aba napjáig 65000 lélekkel fog szaporodni. Aratás után gyűlt össze Pusztaszeren a vendéglátók és a vendégek Jászvásáron elkezdett birodalmi Nagyszalája, hogy befejezzék a százévenként szokásos tanácskozást. Alpártól Szögedig bő abrakkal és minden egyéb szükségessel feltöltötték az élelmező helyeket, hogy a jászvásári 5 nap után befejezhessék a megbeszéléseket. Verecke kabar fejedelem Madaj aranyasszony jelentése után hangsúlyozta: “Reméli, hogy mindenben meg fogják egymást érteni.” Ezen a pusztaszeri Nagyszalán részt vett mind a 24 törzs. A vezéri szállás körül 24 csoportban állították fel a sátrakat. Mind a 24 csoportnak 4-4 vezéri szavazata volt és ezen kívül még a főtáltosnak, főbátnak, fősámánnak és főpapnak is volt egy-egy szavazata. Ez együttvéve száz szavazatot jelentett. Madaj aranyasszony jelentését egyhangúlag tudomásul vették. Álmos nagyfejedelem halála sajnálatot keltett. Örömmel üdvözölték Kurszánt, az új fejedelmet. Kurszán megígérte, hogy a Magyar törzsszövetség 8 törzsének elhelyezését az előző megbeszélésnek megfelelően fogja végrehajtani, a 2 tárkány-törzset pedig befogadja a városok lakossága és eredeti törzsük. Verecke, az őslakók fejedelme lemondott tisztségéről a veje, Árpád javára, akinek a gyermekei közül Zsolt kisfejedelem és 3 leány már az új törzsszövetség területén született. Árpád, mint minden tekintetben, a családi dolgokban is eleget tett a Magyar törzsszövetség által támasztott várakozásoknak, hiszen eddig összesen már 5 fia és 4 leánya született. A kis Zsoltot egyhangúlag kisfejedelemmé választották. Az új birodalom megszervezésére 20 évet szavaztak meg. Zalán a székelység nevében előadta, hogy a pannon, hun és avar szövetség főként azon bukott el, hogy a táltosok, sámánok, bátok és papok az örökös szellemi vetélkedésben sehogy se értették meg egymást. Most tehát rendelkezni kell az iránt is, hogy a lelki világ embereit egységesen nevezzék el. A szavazáson a bevonuló 8 törzs, meg Eszék és Alpár törzse 42 szavazattal a táltos név mellett, a pannon és hun szövetség törzsei 31 szavazattal a sámán elnevezés, az avarok törzsei 18 szavazattal a bát, a nyék, kasszu és szavárdi beavatottak pedig kilencen a pateszi, azaz pap elnevezés mellett voltak. Mivel a beavatottak a táltosokkal megegyeztek, a sámánok azonban a bátokkal nem: végül 51-49 arányban a táltos név mellett döntöttek. Ez egyúttal azt jelentette, hogy szellemi dolgokban a 9 beavatotté lett a döntő szó. Az Árpád-Gilgames ház tehát szellemiekben átvette a hatalmat.